Búcsú Los Angelestől

 Amint visszaértünk Las Vegasból lementünk a partra, nem érdekelt, hogy több mint 400km van a hátunk mögött és, hogy hulla fáradt vagyok ... látni akartam az óceánt ... félelmetesen gyönyörűségesen lenyűgöző volt, néhol csellengett csak egy-egy ember, de éppen ment le a nap :) fújt a szél és csak álltunk és néztük a nagy hullámokat és a szaladgáló madárkát, aki ha a hullám beljebb húzódott ment befele és csemegézett valamit a homok közül és amikor a hullámot észlelte rohant kifele, nagyon cuki volt.Másnap is úgy indítottunk,hogy óceánt néztünk ,ahol 40 perc után olyan vörös voltam mint a rák, napkrémről abszolút megfeledkeztem. Páratlan volt mezítláb sétálni a homokban és habár fürdőruhát vittem de mégis csak felhajtott farmernaciban trappoltam be a vízbe. Jéghideg volt mondanom se kell, de újra és újra visszamentem, egy mert imádom amikor a hullámok bökdösnek ,kettő egy idő után már nem is érzed,hogy hideg és azért egy óceánba állni nem mindennapi. Órákig tudnék írni a kint elöltött időről :) Itt a parton gyűjtöttem különleges köveket és kagylókat és ezalatt a 40 perc alatt, 3-an kértek meg,hogy fotózzam le őket, majdnem ugyanennyien kérdezték,hogy mit gyűjtögetek :) és egy hölgy meg arról érdeklődött,hogy mégis mi az az állatka ami a homokba van :D Rosszul eset a tudat,hogy másnap indulunk hazafele mert még egy hét nagyon jól esett volna, habár itt már rettenetesen hiányoztak a gyerekek. Az óceán túra után a céloztuk a Hollywood feliratot. Amit tök könnyem meg is találtunk, vékonyka kis kanyargós út vezet oda, de a környezet valami káprázatos. Csináltunk pár fotót élveztük a napsütést,hogy végre süt és persze mindez az elutazásunk előtti nap jutott eszébe, mintha direkt került volna minket a jóidő, habár aki ismer az tudja,hogy én nem szeretem a meleget ezért ez a 20-21 fok nekem maga volt a tökély, mielőtt indultunk volna itthonról figyeltük az időjárást és megmondom őszintén nem nagyon szimpatizáltam a 29-30-31 fokkal. Ismét jót kajáltunk a törzshelyünkön ahol sikeresen elhagytam az autókulcsot, hát az ütő megállt bennem pár pillanatra, Mielőtt kajáltunk bementem a mosdóba és a wcajtó belső oldalára felakasztottam a fogasra, majd kijöttem a kulcs nélkül, ettünk-ittunk és mint aki jól végezte dolgát elindultunk, az autónál vettem észre nincs a kulcs, egyből bevillant a wc, itt már a zapa mondta a magáét,hogy nem is én lennék ha ez a nyaralás problémamentesen zajlott volna le :D :D visszamentem, wc-be be ,kulcs nincs ... a felszolgálótól megkérdeztem nem-e talált egy autókulcsot, mondja nem, hát mondom ez csúcs és még jó,hogy pár pillanatig elmerengtem magamba,hogy akkor most gondolkodjálhogyhova a picsbe raktad a kulcsot!!! megjelent egy másik felszolgáló és kérdezte valami baj van? hát valószínű,hogy színem az egy csepp sem volt :D mondom mi a hézag, kérdi:-mustang, mondom:-az és mosolyogva adja  a kulcsot, hjuuuuj de jó ezt is megúsztam :) Másnap már nem lett volna időnk Beverly Hillst megskubizni ezért ha szürkületben is de készült pár kép róla, mint már megszoktátok katt rá és akkor nagyban láthatjátok, ez egy külön világ, káprázatos minden, azt hittem ,hogy amit amúgy is láttunk megérkezésünk óta már nem lehet überelni de Beverly Hillsbe érve rájöttem lehet, simán bármikor gond nélkül leültem volna és az aszfaltról ebédeltem volna meg. Azt hittem nincs értelme fotózni de volt, itt még a fű is zöldebb és az ég is kékebb mint bárhol máshol :) Ezt a házat lefotóztam mert őrületesen tetszik de voltak kisebb kastélyok is amik mesébe illően néztek ki. A motelba visszaérve rájöttünk,hogy még boltozunk egyet mert másnap már arra sem lett volna időnk. Megvettük az utolsó amerikai dolgokat ami igazán amerikai és feltétlen hoznunk kell, azt bánom,hogy két dologból nem vettünk egy egész bőröndnyit, az egyik a juharszirup mert az itthoni sz@r a másik meg öblítő gyanánt használt illatgolyó vagy mi a szösz, valami fantasztikus illata van tőle a ruhának, dehát a súlyhatár a bőröndnél 23 kg és nekem éppen belefért :d a bőröndöm 22,41 volt :D nevetett is a fickó,hogy ezt jól kiszámoltam, hát aki tud az tud :)
Az utolsó nap ismét a parton kezdtünk mert még egyszer látni akartuk, majdnem két órát voltunk, ültünk nézelődtünk kagylót gyűjtöttem és csak úgy önfeledten élveztem,hogy ott lehetek. Ott ahova évek óta vágyom. Mikor innen elindultunk már tudtam/éreztem, hogy nem utoljára jártunk itt és ahogy most áll a helyzet nem hiszem,hogy tavaszig kibírjuk. Csodálatos lehet itt lakni reggelente a teraszon kortyolgatnia  kávét miközben az óceánra nyílik a kilátásod, ki is néztünk magunknak egy házat itt habár jobban belegondolva nem hiszem,hogy tudnék itt nyugodtan aludni, mert mint tudjuk az ördög sohasem alszik a tsunami sohasem alszik és bármikor jöhet :)))

 

A baywatchos ízét is lefotóztam :D szaladni egyet sem láttam viszont cuki delfineket igen, ott úszkálnak éppen karnyújtásnyira az emberektől.Na ezt a beállást is mutogatni kéne, borzalmas, csakis az elrettentő példa miatt rakom ide :D :D fáradt voltam, rohadt meleg volt, a mámorító jégkását ittam és ezáltal teljesen laza voltam , olyannyira mint amikor bizonyos egyének egy láda sör után már nem bírnak egyenesen állni, habár Árpi szerint meg alekoszt simán kenterbe verem :)))

Ő az akivel bármikor bárhová ♥

Ezeket az élményeket le lehet írni el lehet mondani de átélni a fergeteges volt, a zapa odavan Vegasért én meg mindenért, imádtam az egészet zakompakk úgy ahogy volt. Köszönet mégegyszer a családunknak akik vállalták a gyerekeket , a gyerekeinknek akik szuperek voltak míg mi nem voltunk, külön köszönet Hollynak aki elengedett minket és segített a mamának ,amellett,hogy rettentően hiányoztak jó volt kicsit nélkülük jó volt kicsit ketten ... a tesómnak aki sírt és ölelgetett mikor jöttünk el nagy puszi :) imádlak ♥ ... Jó hosszan sikerült írnom erről a csepp kis nyaralásról s még mennyi mesélni valóm lenne ,  hujjujjjuj :))) Van még rengeteg kép és videó, ha lehetőség lesz rá egyet néha beszúrok ide :)

Úton a reptérre :( viszlát California ♥