Dögrováson vagyunk

Hannicsek az aki még tartja a frontot de a megérzésem azt súgja, hogy nem sokáig, vasárnap reggel konkréten olyan carul voltam,hogy nem tudtam felkelni, fél 12-kor támolyogtam ki a konyhába akkor is csak azért,hogy egy fájdalomcsillapítót bedobjak, nemsokra rá már képest voltam kisétálnia  a szobából egészen a konyháig támaszkodás nélkül, a legapróbb kis porcikám is fáj, Ármin kezdte az egészet aztán én megazapa és vasárnap estére befutott Holly is. Hurrá-hurrá :/ Két napja nem tudok futni és a hétfői edzést is le kell mondanom a konditeremben :( ma nagyon hiányzott a futás olyan gyönyörű időnk volt.