A piacon

A minap a soproni piacon jártam, imádok az öreg néniknél vásárolni szuperjó zöldség gyümiket :) ez a két dolog amit boltba SOHA nem vennék.Térülök fordulok és a szemem sarkából észreveszem,hogy egy középkorú nőnek szinte mindenki ad valamit, volt aki krumplit,volt aki répát, volt aki almát... mikor az autóhoz indultam ott volt a piac kijáratánál nézegette a kukákat és megszólítottam, egyszerűen nem tudtam elmenni mellette, megkérdeztem,hogy szüksége van-e még valamire, szegény a fejét lehajtva néha sírva elmesélte az Ő történetét, mielőtt megszólítottam első gondolatom az volt van 3-400 forint apróm adok neki ha elfogadja de aztán úgy döntöttem,hogy az Ármin tortájára szánt pénzt adtam neki, a tortát meg megcsinálom én,sírt,boldog volt hálálkodott és nagyon mosolyogva ment el :) olyan elkeserítő vagy csak én veszem ennyire a szívemre a dolgokat? a kukában kereste az ennivalót, nem térek magamhoz és nem az a fajta volt aki nem akar dolgozni, otthon várta a gyereke. sietett haza a piac végét várta,hogy kapjon innen onnan valamit és ebédet főzhessen :( ..................... én meg most megyek tortát csinálni és jaj nektek ha nem sikerül :D mindenkit megverek, csak szolok előre nehogy aztán azt mondjátok váratlanul ért a dolog :))))) ez most ilyen rövidre sikerült mert mennem kell délre jönnek a vendégek :)