Egy őszi nap emlékére

Pár kép egy még kétgyerekes napról. Árminnak igen jó alvókája lett a friss levegőtől :) Alig tudtam behozni kintről. Már mikor indulunk ki az udvarra totál extázisba van, addig csapkodja a bejárati ajtót míg ki nem nyílik és ha valaki kimegy rajta szalad oda és kétségbeesetten leül a földre a két lába közé hajtja a fejét és ordít :D Gonosz anya meg jót mulat rajta ... egy cukorfalat tünemény, aki mindenkit elbűvöl. Annyi a bibije, hogy imádja a nyuszitojást celofánostól :D Ezért az édességes szekrénynek illetve az édességeknek új hely kerestetik :D konnektor piszkálást felfüggesztette, remélem így is marad.
Mindkettőjüknek van egy fájuk, nevezetesen Árminfa és Hollyfa ... Árminé még kicsit satnya de Hollyé már gyönyörű. Zoénak is ültetünk majd és természetesen ha költözünk jönnek velünk, meg a gyerekek is :D szuper a kilátás a csend és a nyugalom, sajnálom itthagyni ezt a helyet nagyon, a legjobb,hogy nincs szomszéd és senki nem tátja bele az arcát az arcomba :D simán flangálhatok akár meztelenül, kivéve ha vető és arató időszak van vagy ha az erdész jön etetni az őzikéket.






Az okos nagytesó aki Ármin minden csetlő-botló léptét féltve figyelte és a rögös úton kézenfogva kísérte.



és a végére még egy kis viccet is tartogattam nektek :) a facebookon olvastam ......

Tanár-szülő beszélgetés:
-"Fia az órán szőlőt evett."
-"Kedves tanárnő, október van, mit egyen a gyerek, cseresznyét?"