2012. december 18., kedd

Sopronba

Múlthét hétfőn a szokásos  programunk volt, mint minden hétfőt így azt is Sopronba töltöttük anyukáméknál, tesóm is otthon volt így anyunak is sokkal könnyebb volt a gyerekekkel amikor nekem dolgom akadt.

Viszont 3 alkalommal is arra lettem figyelmes,hogy emberek azon gondolkodnak, tanakodnak, hogy ennivalót vegyenek vagy egy kis ajándékot a gyereknek és bizony az ennivaló győzött.Hová jutott ez az ország??? én nem emlékszem gyerekkoromban,hogy bármikor is gond lett volna az, hogy kaja vagy ajándék, pedig a 80-as években Erdélyben még a kaját is jegyre adták ... nagymamám falusi volt ezért sokmindent behoztak faluról és karácsonykor isteni kajáink voltak, mennyezetig érő fánk és ajándék mindenkinek,síelés a hegyekbe, csodálatos gyerekkorom volt szívesen emlékszem vissza minden egyes pillanatára, persze azon kívül, hogy büdös magyar voltam és ha valaki románul hozzám szólt elszaladtam :D de a kilencvenes években ez Magyarországon sem volt másképp annyi különbséggel,hogy itt meg hirtelen kö...ög román lettem :/ :) most már mosolygok rajta de akkor igen fájdalmas volt.De mindegy is nem ez a lényeg. Szóval amikor már harmadszorra hallom azt,hogy nem tud valaki ajándékot venni a gyerekeinek akkor már felmegy a pumpa, (hogy rohadjon meg az a büdös majom ott a parlamentbe aki másfél milliós fizetés mellett azt mondja,hogy 47 ezerből meg lehet élni.) Ekkor épp a használt ruha boltba voltam ahol játékok is vannak és az eladó ajánlotta a hölgynek,hogy vegyen valamit, erre volt az a válasz,hogy nem tud mert ennivalóra kell a pénz, elkezdtünk beszélgetni és egy idő után nem bírtam ki muszáj volt felajánlanom,hogy vegyen valamit a gyerekeknek kifizetem neki, nem akarta nagyon nem, beszélgettünk még sokat az eladó is győzködte, mondtam,hogy én nem neki segítek csak azt akarom,hogy karácsonykor a gyerekeinek ajándék legyen a fa alatt ... végül elfogadta, nagyon és ezerszer megköszönte és én olyan melegséggel jöttem ki a boltból,hogy nem tudom leírni nektek, az egész szívem megtelt boldogsággal. Sajnos mindenkinek nem tudok segíteni de ha lehetne megtenném.

13 megjegyzés:

Reni írta...

:)

Hella Seres írta...

Szép gesztus volt! :)

Bátky Tamás írta...

Szió..

Hát igen az tuti, hogy a gyerekkorunk nagy mély nyomot hagyott, na meg a meggy fátok és a bunki, ahonnan kizártatok :D:D:D:D

ja és úgy néz ki, hogy költözünk Londonba ezen okból kifolyólag, amit írtál, mert ebben az országban nincs jövő.. mi minden évben a Mikulás gyárba megyünk több zsák játékkal, de nagyon szívszorító, amikor a kicsi lányom a KEDVENC Barbiját adja oda a szegény gyerekeknek.. valahol jó, hogy segíthetünk, valahol meg rossz, hogy állambácsi ezt leszarja..:(

Ja és 25.-én megyünk Sopronba.. Találkozzunk???

Pusy

Meli

Annamari írta...

Hella, mond már meg nekem ha erre jársz még,hogy miért olyan nagy dolog Angliából ide Ausztriába postázni? vagy csak nem akarnak? az angol ebaybe olyan jó cuccok vannak de a 80% nem postáz ide hozzánk :(

Annamari írta...

Meliiiiiii :)

olyan jós sok emlékem van onnan az utcából :) a meggyfa jesszusom a nap 70%-át a fán töltöttük :)))) és nem is zártunk ki sehonnan rosszul emlékszel :D :D :D nem tudod véletlenül Zozoékkal,Szabiékkal mi van?

Ne menjetek már olyan messze így is olyan keveset találkozunk :( gyertek inkább ide.

Hát ez meg milyen kérdés nanáhogy találkozunk,megcsörgetlek hétvégén.

pusy

Patri-cica írta...

Ez nagyon szép dolog volt tőled! :) Nálunk az iskolában van 1 család,akik nagyon rosszul élnek és a szülőket kérték meg(a gyerekek tudta nélkül), hogy aki tud az segítsen nekik. Így kaptak ruhát(használt,de szép),játékot és szaloncukrot karácsonyra a gyerekek.Az önkormányzat ételt ad, iskolától pedig a fát kapják. :)

Hella Seres írta...

Nem tom :) Ha kell, van áthidaló megoldás. ;)

Annamari írta...

Hella milyen megoldás, bármi érdekelne

Reni írta...

Köszönöm a képeslapot!
Ha jártál nálam akkor tudhatod,hogy elkevertem az összes címemet...így a Tiédet sem tudom :(
Nagyon sajnálom,hogy én nem tudtam küldeni lapot...de tudnod kell,hogy gondolok Rátok is karácsonykor :)

Mariann írta...

Ugyanilyen lelkületű vagyok, mint Te! :o) És most Máté nem érti, miért folyik a könnyem.

Hella Seres írta...

Az én címemre rendeled meg, aztán én továbbküldöm, Te pedig kifizeted a postai költséget, ami felmerül. Vagy küldesz egy szállítót, aki felveszi. Minden hónapban jön hozzánk egy magyar szállító, akitől kolbászt, meg ilyeneket rendelek Mo-ról. Ő csomagot is szállít, és nem hiszem, hogy gond, hogy útközben kirakja. De ezt vele egyeztetni kell. Igaz, 20 kg alatt 20 font a szállítási költség nála, akár 1 kiló, akár 20 a tétel. De lehet, h van olcsóbb szállító is. Többféle megoldás létezhet.

Anka írta...

Ez szép volt Tőled! Jó ember vagy!!!

kisbeka írta...


A gyerekek is örültek a csokoládéknak, és a cipős dobozoknak is!
És el tudom képzelni az örömödet, hogy segíthettél! :) ♥