2013. február 10., vasárnap

Úton útfélén

Tegnap kedvenc apósomat látogattuk meg a Kerepestarcsai kórházban, a cukorbandát anyumhoz lepasszoltuk és kettesben indultunk útnak,meg kell mondanom szerfelett jó utunk volt, nem volt forgalom és nem is kellet különböző akrobata mutatványokkal szórakoztatnom az emberpalántákat és nem is fájdult meg a fejem a 3 órás út alatt mert senkisem nyafogott vagy éppen jajveszékelt :)) jajdejóvolt csak kényelmesen ülni és beszélgetni na meg élvezni a nyugalmat. Látogatás után indultunk is vissza mert habár terveztük,hogy maradunk egy éjszakát Veresegyházon de a kórházból kifele jövet úgy döntöttünk jövünk haza mert nem tudok nélkülük aludni, túl messze voltunk egymástól és mielőtt aludni térek feltétlenül be kell takargatnom őket és egy cuppanóst nyomni a cuki kis pofijukra :)
 
Hazafele szokáshoz hívem a pálya első mekijében magunkhoz vettünk egy kis tápanyagot, hiába a kegyetlen nyelninemtudó rettenetesenfájós torkom feltétlenül vennem kellet egy csokis shake-t, shake után mindig fázom de készültem,bekapcsoltam az ülésfűtést és fehér forrócsokival leöblítettem a shaket, hát csoda,hogy nem kapott el a szapora :)))))) Jó volt kicsit csak ketten, jó volt ,hogy egy egész mondatot el tudtam mondani anélkül ,hogy valaki félbeszakított volna :)

3 megjegyzés:

gorane írta...

:)
Jó is néha csak ketten lenni,de így vagyunk mi is mint ti,pár óra és már hiányoznak,este meg főleg.Jó este puszilgatni,betakarni őket♥
Puszi nektek!

hermi67 írta...

Nagyon jók a képek a kezdőlapodon,gyönyörűek a gyerekek♥

Annamari írta...

gorane el akarunk menni kettesben egy wellnes hévégére és nem tudjuk itt hagyni a gyerekeket,Árpi jobban parázik mint én :D

hermim köszönöm ♥