2013. március 30., szombat

Csak egy kis kíváncsiság

Kíváncsi lennék most konkrétan egy dologra és a véleményetekre.Sok gyereknél kicsinél nagynál tapasztaltam,hogy nem köszönnek a többi illemet meg sem említem egyelőre most erre lennék igazából kíváncsi.Sok szülőtől hallom azt,hogy hát nem akar!, hát most mit csináljak? ,nem erőltetem. satöbbi-satöbbi, biztos olvas olyan szülő is akinél ez okés, hát nálam abszolút nem!!! Mi az ,hogy nem köszön a gyerek??? Ki a fene kellene megtanítsa a gyereknek az egyik legalapvetőbb illemszabályt ha nem a szülő, mi az hogy nem köszön a gyerek? ez maximális tiszteletlenség, márpedig az alap,hogy megadom a tiszteletet ha valakit ismerek akkor köszönök,ha most kicsinek nem tanítjuk meg őket az alapvető illemre (ésss NEM ez nem az iskola dolga hanem a szülőé!!!!!) akkor mikor? mikor már tízenéves és arcon köp vagy mégis mikor? amikor elküld a jó büdös francba mert kicsinek nem lett megtanítva neki a tisztelet egy másik ember iránt, én úgy gondolom,hogy ezek az alapvető illemek hiánya miatt kezelhetetlen a mai kamaszok/fiatalok 70% minimum. Nekem az apukám azt tanította sose felejtem el: -Ha akivel vagyok az köszön valakinek vagy megáll beszélgetni valakivel kutyakötelességem köszöni, és ha mégsem köszöntem volna kaptam volna olyant ,hogy a fal adja a másikat és ez így van rendjén úgy gondolom, nincs ez másképp nálunk sem, már Hannánál is alapvető , Ő még köszönni nem tud de integet ha megyünk ha jövünk valahonnan,ez nekem alap,hogy a gyerek köszön és olyan nincs,hogy nincsen kedve!!! a legnagyobb tiszteletlenségnek tartom,de biztos van másik oldal is és én kíváncsi lennék úgy tényleg igazán,hogy miért jó az ha rá van hagyva a gyerekere és nincs megtanítva neki az illem már kicsinek? A köszönés illemszabályai

17 megjegyzés:

dorkukac írta...

én megköveteltem Pankától pici korától,hogy köszönjön,nem is kell figyelmeztetni!épp tegnap mesélte,hogy barátnőjéékkel bementek egy boltba,köszönt,persze vissza senki nem köszönt neki,barátnője megkérdezte,hogy miért köszönt!ő azt válaszolta,mert így illik!(kicsit nagyon büszke vagyok Rá),barátnő anyukája csak helyeselt!

Anka írta...

Egyetértek veled! Ugyan gyerekem még nincs, de majd ha lesz én is tuti tiszteletre tanítom majd más emberek iránt!
Egyébként van egy szomszéd család, akinek a 2 gyerekére elég sokat vigyáztam mikor kisebbek voltak(Akkor volt az egyik 2,a másik 3 éves). Most 10 és 11 évesek,és alig akarnak köszönni. De nem csak nekem,senkinek. Ha nem köszön rájuk az ember, simán elmennek mellette. Ha ott van anyuka rászól a gyerekre,hogy köszönni,akkor köszön.Fura,mert a szülők sokat foglalkoznak a gyerekekkel az akkor 2 éves gyerek majdnem tudta az ABC összes betűjét stb...

gorane írta...

Szia! :)
Hú gyenge pontomra tapintottál :)
Iszonyatosan allergiás vagyok arra,ha a gyerekem nem köszön valakinek.Mindig mondom hangosan és érthetően köszönni!Szerintem is ez alap tisztelet és a szülő dolga megtanítani.
Olyan büszke vagyok amikor reggel az oviban Csillus ügyesen köszön:"Jó reggelt kívánok!Sziasztok!"

Névtelen írta...

szia,
nálunk is adott a köszönés (annak ellenére, hogy azért nálunk nincs különösebb szigor). felnőttnek csókolom - ha barát, ismerős, akkor is (csak a család kivétel, ott mehet a szia). gyerekeknek szia.
Atinak most a suliban azt tanítják, hogy jónapot és viszontlátásra - néha nem tudja hogyan is köszönjön, szóval néha van orra alá dörmögés - olyankor átbeszéljük gyorsan.
de én olyan hülye vagyok, hogy belépek a teszkó ajtaján és képes vagyok egy jónapotot elnyomni :D
mert automatikus, ha belépek, kilépek.
itt is a jó példa ragadós szerintem.
dius

Szandra írta...

Na nálunk ez úgy zajlik, hogy akinek anya/apa köszön "te" is. Ezt általában be is tartják. Nem feltétlen neveletlenségnek tartom, ha egy gyerek nem köszön, mert nálunk pl. Márk nagyon szégyenlős, és tudom, hogy nem bunkóságból/neveletlenségből nem köszönt sokáig. De igen, van egy kor, amikor már nem lehet erre fogni. (pl. 6évesen azért már Márk is köszönt :D Lia meg már mióta beszélni tud hihi, de ő közvetlenebb is ) És igen, a szülő dolga megtanítani ezt a gyereknek, én se hagytam azért a kis nyuszi fiamra, hogy ha nem köszön, nem köszön :)

brü írta...

Erre most csak annyit írnék, hogy egyetértek Szandrával. Érdekes, 2 gyerekem van, egyformán nevelem őket, Petra kicsi kora óta ügyesen köszön mindenkinek, akinek én is, Gergőnek hiába mondom, hiába "alázom meg" más előtt, Ő akkor sem fog köszönni, mert ahogy Szandi is írta, Petra 100x közvetlenebb, Gergő egyáltalán nem barátságos. És nem azért nem köszön, mert én bunkó paraszt vagyok és ráhagyom :O És igen, míg kicsi volt Ő is integetett boldog, boldogtalannak..

Annamari írta...

Dorka én is megkövetelem és nincs is ezzel hálisten semmi gondom, itt nálunk például alap,hogyha megyek a boltba az összes eladó köszön minden egyes vevőnek, néznek is magyarba nagyot mikor a tescoba köszönök az eladóknak ugye reflexből mert már megszoktam ... nem emlékszem,hogy a gyerekkoromba lett volna ilyen ...

gorane nálunk is az oviba ha bemegy oda kell menni az óvónénihez és kezet fogni vele és köszöni és nem csak úgy a levegőbe hanem a szemébe kell nézni az óvónéninek, viszont az imádkozásaival az agyamra megy, megszokta az oviba minden étkezés előtt imádkozna és amikor leülünk itthon hálisten van hogy megfeledkezik róla de addig nem ehetünk amíg Ő nem mondta végig :D ha köszöni felejt el valahol akkor én is rákérdezek,hogy köszönni ki fog, az is alap ha reggel felkel jó reggelt anya vagy apa.

nem megbántani akartam senkit nem is írtam semmi csúnyát csak kíváncsi vagyok,hogy miért nem köszön a gyerek és tegyük fel amit szandra és brü írtok egy pici gyereknél még oké de az hogy bejön egy nyolcéves meg egy 6 éves gyerek valahova és se puszi se pá az nekem már nagyon gáz

dius ha nekem ilyen gondom lesz, nálunk sincs különösebb szigor de büntetés lesz érte, mondjuk Árpi tuti begurulna Ő még szigorúbb neveltetést kapott mint én (habár nálunk nem szigor volt hanem következetesség, viszont apósom kemény volt ha eleresztette a hangját még az atyaúristen is vigyázzba állt)

Szandra írta...

Nem tudom megbántást kire értetted, én nem bántódtam meg :) Leírtam a véleményem. De üzlete válogatja azt is, hogy az eladók milyenek. Nagyon sok üzletet ismerek, ahova bemegyek, és ha az üzlet legvégén találkozok eladóval, 10perces kóválygás után, akkor is köszön. Én az általánosításba halok bele. Azt utálom.

Névtelen írta...

Kicsit offolva a bolttémához: Eddig soha nem tapasztaltam sem kisboltban, sem nagy bevásárlóközpontban, hogy nem köszöntek volna. Sőt általában előre.

Egy bizonyos kor után elvártam a gyerekeimtől, hogy köszönjenek. Szerencsére köszönnek is, nincs vele gond.
Viszont ha 2-3 évesen nem mindig köszöntek nem problémáztam. Szegények állandóan "nyaggatva" voltak, akárhová mentünk idősebb ismeretlen nénik beszéltek hozzájuk, dicsérték őket, meg akarták simogatni őket. (ikrek egyébként) Sokszor láttam rajtuk, hogy a hátuk közepére kívánják a gagyogó embereket akik még hozzájuk is akartak érni. Egyszerűen nem értették miért beszél ismeretlen néni hozzájuk:) Ha még én is tettem rá egy lapáttal hogy köszönj gyermekem, akkor tuti azt gondolták "istenem hagyjanak már békén a jó büdös fr.ncba:)
Egy zugolvasód: Nóri

Annamari írta...

Akkor csak Sopronba nem szokás köszöni ezek szerint

Szandra, brünél érzem a sértődést, hülye témát hoztam fel, kár volt írnom róla, a kisboltokba köszönnek általában de a tesco és intersparba nem, inkább rádnéz és legszívesebben jól felrúgna :D sőt ha azt mondom,hogy -elnézést meg tudná mondani......? , simán hátat fordítva azt mondja nem erre az osztályra tartozom és repeszt is tovább :D

Nóri, örülök,hogy olvasol :) igen az gáz mikor rájuk moccanak idegenek, de régen nekem még a pofazacskóm is megrángatták mégis köszöntem mindenkinek, habár akkorát fordult a világ azóta, teljesen más minden , pedig nekem akkor jobban tetszett :)

Névtelen írta...

Tudod vannak szégyenlősebb gyerekek is, akiket nem könnyű rávenni a köszönésre. És nem tiszteletlenek, hanem szégyenlősek. Persze azért meg kell tanítani nekik is az illemet.

Névtelen írta...

az eladók nálunk sem nagyon köszönnek, vagyis bizonyos korosztályon alul (mondjuk a 30alattiak általában pofákat vágnak max)
enyémek is ikrek, sőt az is szenzáció, hogy 3 fiam van, hiába Ati idősebb, úgyhogy a közcirkusz nálunk is megvan (sok helyen ki is néznek, mert a srácok képesek bunyózni a bolt közepén, ha a fejem tetejére állok is), mégis elemi a köszönés.
mint ahogy, ha szeretnének valamit vagy kapnak valamit, akkor légyszíves és köszönöm
stb.
jó kis témát választottál Annamari :D
dius

Annamari írta...

dius igen jó a téma csak megbántani nem akarok senkit, az is alap persze,hogy kérem és köszönöm az akarom-at meg sem hallom vagy ha kell tízszer elmondom,hogy nem értem. Nem tudom, gondolkodtam sokmindenen és ha mélyen belegondolok nekünk is van olyan amikor ha a fejem tetejére állok akkor sincsenek csendben ha Hanna alszik, de ilyenkor büntetés, tünésvan két különböző szobába, én büntetés párti vagyok és nálunk nagyon bejött, Árminnak elég ha elviszem az összes kisautóját, pár órától akár két napig is elveszem attól függ mit csinált, most az ülőn való szaladgálásról és ugrálásról szoktatom le éppen egy hete és már negyed annyiszor sem kell rászólni és elég ha egyszer szólok, lehet hülyeség de én a köszönésért is büntetnék ha ez sorozatos lenne és még azért sem köszönne

Névtelen írta...

Én sem azt mondtam, hogy megdicsértem anno őket, ha nem köszöntek:) De ha néha előfordult, akkor nem csináltam belőle problémát. Megértettem hogy nem tetszik nekik, hogy valaki veszi a bátorságot ahhoz hogy hozzájuk nyúljanak, csak azért mert "kisméretűek" és milyen cukik. . Én sem örülnék neki, ha vadidegenek simogatnának, a gyerekeknek is elég lesz egyszer ebből. (na ez egy másik jó téma lehetne:))
Tudták hogy köszönni kell, látták hogy mi is köszönünk, olyan ismerőst puszival köszöntünk, szóval a példa megvolt, most 5 évesek, mindenkinek köszönnek. A kérem-köszönöm szó mindennapos, otthon egymás között is. Pl. vacsora után már két évesen is mondták, hogy köszönöm, mert hallották a férjemtől. Tehát az illemre való tanítás megvan, és el is várom már most tőlük. De 2-3 évesen "belefért" szerintem hogy dacoltak néha. Mint minden mással:)
Nóri

Annamari írta...

Nóri a néhával nincsen gond és egy 2-3 éves gyerekkel sem, de azért 5-6 éves kortól már gáz, de lehet csak én gondolom így, a tapogatás simogatás na ez egy másik téma amire felkapom a fejem, mert én nem engedem,hogy bárki idegen hozzáérjen a gyerekhez, ha látom a gesztust már szólok is,hogy nem szereti a gyerek ha hozzáérnek :D nekem ne fogdossa össze senki a gyerekem :D én is utálom ha hozzámérnek idegenek a boltba, külön megszoktam kérni a mögöttem állót,hogy legyen szíves ne álljon a nyakamra vagy ne lihegj a nyakamba vagy megkérdezem,hogy szeretne-e felülni a hátamra :D jesszusom!!! most hogy leírtam rájöttem cseppet rigolyás vagyok :D :D :D

Éva Elekné írta...

Én mindig rászólok a gyerekemre, hogy bemegyünk, tessék köszönni, sőt még van olyan is amikor nem köszön, én szólok, hogy köszönni. De ez már nem gond. Köszön mindig. A kicsi is köszön, vagy integet. Szerintem is köszönni meg kell tanítani a gyerekeket. Habár sok felnőttre is ráférne az, ha ismételne egy kicsit!

brü írta...

Nem sértődtem meg :) csak lásd ezt az oldalt is, ha egy gyerek nem köszön, nem feltétlen a szülő taplósága miatt van :)