2012. január 13., péntek

Tüdőgyulladás

Tegnap engedtek haza a kórházból, kegyetlen napok állnak mögöttünk. Múlthéten szerdán kezdődött ... délelőtt elkezdett rázni a hideg de úgy,hogy fél óra múlva már mindenem fájt, aztán szépen jött mellé a láz ... este kihívtuk a dokit adott gyógyszert de két nap alatt nemhogy váltózás nem volt hanem egyre rosszabbul voltam ... anyukám már szerdán kijött hozzánk,hogy a gyerekekkel legyen mert képtelennek éreztem magam arra ,hogy ellássam őket. Egyre jobban fájt mindenem, de szó szerint mindenem ... bejött Árpi a szobába és mondtam neki csináljon valamit mert nem bírom tovább, ordítani tudnék a fájdalomtól. Bevitt a kórházba ahol alaposan kivizsgáltak és kiderült,hogy tüdőgyulladás és annak is a rosszabbik fajtája ... már akkor elfogott a sírás mikor mondta a doki,hogy bent kell maradnom és rohantak az infúzióval meg az antibigyóval.A következő 1 hetet senkinek nem kívánom, lehet más könnyebben viseli de nekem maga volt a pokol a gyerekeim nélkül, valószínű a dokiknak is mert minden nap megkérdeztem mikor mehetek már haza és minden egyes nap legalább másfél órán át sírtam a vizit után, vasárnap kaptam nyugtatót ... Életem legeslegszörnyűbb 1 hete volt, lelkileg teljesen odavagyok ezt a szerencsétlen bejegyzést is másfél órája próbálom befejezni de minden egyes alkalommal beugrik a kép amikor a zapa csak Árminnal volt meglátogatni, lekísértem őket a főbejáratig (nagy hiba volt) elköszöntünk, a zapa elindult kifele, Ármin kis buksija a vállába fúródva, sose felejtem el a szomorú arcát és ahogyan integet amíg csak lát, mintha apró kis cafatokra tépdelte volna valaki a szívem, legszívesebben lerogytam volna a földre és ordítottam volna,hogy hozza vissza ne vigye el tőlem.
Nyugtató minden nap kellett,mert különben félóránként sírtam el magam kb 1-2 órára amitől a végén már a fejem is majd szét szakadt. Mikor megtudtam,hogy jöhetek haza másnap, az idő ólomcipőt húzott és vánszorgott másodpercről-másodpercre, aznap éjjel nem is aludtam, reggel 6-tól már alig vártam,hogy hozzák már azt az utolsó adag infúziót mert szeretném már kitépni a karomból azt a rohadt branült vagy mi a neve. A lényeg,hogy itthon vagyok, már sokkal jobban de még nem teljesen jól ... A gyerekek felváltva vannak a kezembe és soha többé nem kívánom ezt átélni. Remélem nem esek vissza és nem lesz szövődmény sem, igyekszem mindent betartani amit a doki mondott. Holly behozta nekem a malackáját amire ha ránéztem természetesen sírtam.Szeretném megköszöni a zapának aki állta a sarat, a tesómnak aki kihozta anyukámat hozzánk, anyósomnak aki jött segíteni anyukámnak de legeslegfőképpen édesanyámnak akinél csodásabb ember nincs a földön aki csapot papot hagyva,munkáját lecarva jött nekünk segíteni na és persze apukámnak aki több mint 1 hétig nélkülözte Őt.

20 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia!

Jobbulást neked!Vigyázz magadra/tokra!
Szörnyű az amit le irtál.A szívem szakadt meg ahogy olvastam.

Üdv incy

Hella írta...

Jajjj, te szegény!!!

Remélem, most már jobban vagy és pikk-pakk makk egészséges leszel!!

írta...

Lényeg, hogy most már jobban vagy... az egy hét traumád, meg szép lassan elhalványodik majd!
Kívánom, hogy minél hamarabb épülj fel teljesen!!

Ölelés: PÁ

brü írta...

Jajj te jól kibőgtem magam, annyira átérzem amit írtál :(♥
Amikor Gergő született, és bejött Petra látogatni és indultak haza, elkezdte a sírást, hogy ő itt marad velem...a szívem szakadt meg nekem is.
Örülök hogy már otthon vagy♥

gorane írta...

♥♥♥
Szegénykéim!
Örülök,hogy már hazaengedtek!Vigyázz magadra!Puszi!♥♥♥

kory írta...

Vigyázz most már magadra,és reméljük most már jó dolgok következnek!
Kory

Bianka írta...

Tessék sokat pihenni és vigyázz magadra! :) ♥

szandra írta...

:( De már otthon vagy, ez a lényeg:) puszi

Timocska írta...

Ezt szörnyű volt még olvasni is! :-( Nagy-nagy ölelés!

Reni írta...

Jobbulást!

Anka írta...

:(Mielöbbi gyógyulást!

Ebdette írta...

Sajnálom, hogy ezt kellett átélned, de a lényeg, hogy már otthon vagy és jól vagy ♥♥♥

szandra írta...

Hanna mit evett addig?

lia80 írta...

Huuu jól lemaradtam, baccus nem is tudtam mi történt veled! Kegyetlen rossz lehetett, remélem már jobban vagy és örülök, hogy végre otthon! Jobbulást neked!♥♥♥

Annamari írta...

igazán köszönöm mindenkinek ♥♥♥

szandra hát sajnos Hanna tápszeres lett, de nem esek kétségbe más gyerek is eszik tápszert ... most az után nyomozok honnan tudnék anyatejet szerezni.

írta...

Syn!

Valami csúnyát írtam, hogy kitörölted a kommentemet??? :( :( :(

Vigyázz magadra, jobbulást!

szandra írta...

El kellett apasztanod a tejet? Nem fejhettél volna? Azt ki kellett volna sajna önteni, de a termelés megmaradt volna..... Én más anyatejét nem adnám a gyerekemnek az olyan bizarr nekem, mondhat bárki bármit, az nem az én gyerekemnek lett kitalálva. Márk tápszeren nőtt fel, az égvilágon SEMMI különbség nincs közte és a szopis Lia között :)

Annamari írta...

PÁ én nem töröltem ki, mikor írtál és hol? utánanézek.

Annamari írta...

PÁ megnéztem az emailek között ott van akkor innen hogyan tűnt el? nem értem csak le vagyok döbbenve. idemásolom az emailektől.

PÁ új megjegyzést írt a(z) "Tüdőgyulladás" című bejegyzésedhez:

Lényeg, hogy most már jobban vagy... az egy hét traumád, meg szép lassan elhalványodik majd!
Kívánom, hogy minél hamarabb épülj fel teljesen!!

Ölelés: PÁ

írta...

Syn!

Semmi baj, csak már megijedtem, hogy valami bántót írtam, mert nem éreztem annak sőt! Örültem, hogy jobban vagy!

Na mindegy, a lényeg a lényeg!

Ölelés! PÁ